With thanks to Istvan Kovacs for this translation

Szögmozgás

Íjász Technika = Szögmozgás Az emberek többsége azt hiszi, hogy az íjászat lövéstechnikája egy lineáris, azaz egyenes vonalú mozgás. Ha egy kicsit „erőltetjük”, talán elfogadják, hogy lehet néhány szögirányú mozgás is az íjászatban. Azonban mi azt mondjuk, hogy közel minden mozgás szögirányú. Emiatt, mintegy ráadásként a KSL Lövési Ciklus Technikájára azt szeretnénk bemutatni, hogy az íjászat sokkal inkább áll szögirányú mozgásokból, minthogy csak tolni, húzni technikából, amit egy csomó íjász alkalmaz. Biomechanikailag a lineáris mozgás nem a legtökéletesebb technika. Meglehet, hogy ez egy rideg állítás, de vizsgáljuk csak meg a hátfeszültséget biomechanikai szempontból. A biomechanikának két csoportja van: Kinematika és Kinetika. A Kinematika a mozgásokkal foglalkozik, ami egyaránt lehet egyenes vonalú, vagy szögirányú. Ahogy azt korábban állítottuk: „El kell felejtenünk azt a hiedelmet, hogy az erővonal csak egy egyenes vonalú mozgás és csak a vessző vonalának irányában hat. Ha egyszer teljesen megértjük azt, hogy a nyújtás nem csupán a húzás és/vagy tolás egysíkú mozgása, sokkal inkább egy nagy mozgásív eredménye (lásd a Lövési Ciklus 9. lépésénél a weboldalon, A Mozgás Arányai-nál), amely a lapockák gerinc felé mozdulásából (kis mozgás), a szegycsonthoz kapcsolódó bordák mozgásából (nagyobb mozgás), valamint a feszítő és íjtartó karok mozgásából (legnagyobb mozgás) áll, sokkal könnyebben elfogadjuk az állításunkat. Ahogy mondtuk, az íjászat közel minden mozgása szögirányú. Csak egyetlen egyenes vonalú mozgás van: a kezdő pozíciótól (beállástól) a horganyzásig. Azért is alapvető a tartásáthelyezés, hogy képesek legyünk az egyenes vonalú mozgást szögirányú mozgássá átalakítani. Folyamatos mozgással nem lennénk képesek ezt az átalakítást elvégezni. A kivezetés elmélete egy másik biomechanikai elmélet, ami világosan alátámasztja, hogy a hátfeszítés egy szögirányú mozgás. Két kulcseleme van – Feszítés és Irány. A Feszítés a „Hát megfeszítése” az Irány egy szögmozgás. Az íjásznak a kivezetés teljes ideje alatt tovább kell éreznie a hát feszülését a lapockák összehúzódásából. Ezt nem csak azért, mert az íj felőli oldalon lévő lapocka a gerinc felé mozdul el, de azért is, mert a mellkas nyit a ferde irányú hátmozgás miatt. A forgatás a gerinc körül történik, ami tisztán látszik a weboldalon David Barnes lövéssorozat képein (Shot Sequence Photos), bemutatva azt, hogy ha a függőleges tengelyt vizsgáljuk, minden mozgás a gerinc körül történik. Miért tökéletesebb a KSL Lövési Ciklus biomechanikailag, mint más technikák? – Az ok az, hogy ez a technika sokkal jobban megmarad (reprodukálható) olyan nagy stressz alatt is, mint az Olimpiai játékok, vagy világbajnokság. Érdekes kutatás, amit Tom Parrish végzett, aki az „USA Kiemelkedően Teljesítő Íjászat Menedzsere”, elemezte egyéni negyedben, elődöntőben és döntőben 3x12 vessző átlagát a 2000-es olimpiai játékoktól a 2005-ös világbajnokságig. Lásd az alábbi táblázatot. Nem meglepő, hogy az első ötben három Ausztrál íjász szerepel, akiket mind Lee edző tanított, a KSL Lövési Ciklust alkalmazva. 12 ARROW MATCHES AVG. (WAC + OLYMPIC - 2000-2005) 1 CUDDIHY AUS 113.3 2 FAIRWEATHER AUS 112.7 3 TORRES FRA 112.7 4 BARNES AUS 112.3 5 YEON KOR 112.3 6 YAMAMOTO JPN 111.7 7 IM KOR 111.3 8 FRANGILLI ITA 110.7 9 VAN ALTEN NED 110.0 10 GALIAZZO ITA 110.0 11 CHUNG KOR 109.7 12 PARK KOR 108.7 13 CHOI KOR 108.3 14 WUNDERLE USA 107.3 15 MORIYA JPN 106.3